Hajózási Szabályzat (HSZ) összefoglaló – Amit tudnod kell

1. Mi is az a Hajózási Szabályzat (HSZ)?

A hazai belvizeken történő közlekedés legfőbb bibliája a Hajózási Szabályzat. A jelenleg hatályos jogszabály az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, amely részletesen szabályozza a hajózás rendjét, a hajók felszerelését, a vezetőkre vonatkozó követelményeket és a vízi közlekedés minden fontos aspektusát. Ennek a rendeletnek a beható ismerete nem csupán a kishajó-vezetői vizsga (ahol 20 kérdésből 15-re helyesen kell válaszolni 20 perc alatt) sikeres letételéhez szükséges, hanem a mindennapi, biztonságos és balesetmentes hajózáshoz is elengedhetetlen.

A szabályzat célja a meder, a környezet és a vízen tartózkodók biztonságának garantálása. Ha bármiben bizonytalan, a vizsgakozpont.hu oldalon további információkat is találhat a hivatalos követelményekről.

2. Az Elsőbbségi Sorrend: A Mozgékonyság Elve

A vízi közlekedésben az elsőbbségadási kötelezettség alapvetően a hajók fizikai képességein, méretén és irányíthatóságán – összefoglalóan a mozgékonyságán – alapul. Logikus, hogy a nehezebben manőverező hajónak van elsőbbsége a könnyebben irányíthatóval szemben.

A hivatalos mozgékonysági (elsőbbségi) sorrend a következő:

1. Nagyhajó: Kereskedelmi, személyszállító hajók, kötelékek – méretük és tehetetlenségük miatt ők élvezik a legnagyobb elsőbbséget.
2. Vitorlás kishajó: Mivel csak a szél energiájára támaszkodhatnak, mozgásuk sokkal kiszolgáltatottabb.
3. Vitorlás csónak: Kisebb méretű, de még mindig a szélhez kötött vízijármű.
4. Evezős csónak: Emberi erővel hajtott járművek (kajak, kenu, csónak).
5. Vízi sporteszköz: SUP deszkák, vizibiciklik stb.
6. Motoros csónak és kisgéphajó: Mivel ezek motorral vannak felszerelve, a leggyorsabban és legkönnyebben képesek kitérő manővereket tenni, így nekik kell a legtöbb esetben elsőbbséget adniuk az előbbi kategóriáknak.

3. Kitérési Szabályok Részletesen (HSZ 6.02-6.10)

A vízen nincs felfestett felezővonal vagy útkereszteződés, így a találkozási helyzetek tisztázása létfontosságú.

Kishajó vs. Nagyhajó (HSZ 6.02)

Alapszabály, hogy a kishajó MINDIG köteles kitérni a nagyhajónak. Nehezebb manőverezhetőségük miatt a nagyhajóknak biztosítani kell a zavartalan haladást.

Motoros vs. Vitorlás

Mivel a vitorlás kevésbé mozgékony, a motoros hajó köteles kitérni a vitorlásnak. FONTOS: ha egy vitorlás elindítja a motorját, az jogilag géphajónak (motorosnak) minősül, még akkor is, ha a vitorlái fent vannak! Ilyenkor rá is a motorosokra vonatkozó kitérési szabályok érvényesek.

Motoros Járművek Találkozása

Ha két motoros meghajtású vízijármű útvonala keresztezi egymást, a szabály egyértelmű: a jobbról érkezőnek van elsőbbsége. Ilyenkor a balról érkező hajónak egyértelmű kitérő manővert kell tennie, lehetőség szerint a másik hajó fara mögött elhaladva. Egymással szembeni találkozáskor mindkét hajónak jobbra kell tartania.

Vitorlások Találkozása

Itt a legfőbb szabály: az a vitorlás élvezi az elsőbbséget, amelyik a szelet a jobb oldaláról kapja (jobb csapáson halad, azaz a nagyvitorla a bal oldalon van). Ha mindkét hajó azonos csapáson halad (azonos oldalról kapják a szelet), akkor az a vitorlás köteles kitérni, amelyik szél felől (luv) van.

Előzés (HSZ 6.10)

Előzés esetén mindig az előző hajó köteles kitérni és biztonságos távolságot tartani az előzött járműtől, függetlenül a hajók típusától.

4. Zsilipelési Szabályok (HSZ 6.28)

A zsilipelés különös figyelmet igénylő művelet, amelynek szigorú szabályai vannak:

• Megközelítés: A zsilip várakozó területe előtt kötelező a sebességcsökkentés. A B.5-ös (Stop) tábla esetén a megállás kötelező.
• Várakozás: Kishajók NEM kérhetnek önálló zsilipelést, meg kell várniuk a megfelelő zsilipelési lehetőséget (pl. nagyobb hajókkal együtt).
• A zsilipkamrában: A hajón lévő ütközők (fenderek) használata kötelező. A horgonyt teljesen fel kell húzni, a motort le kell állítani. Előzni a zsilipkamrában szigorúan tilos!
• Kikötés a zsilipben: A kötelet NEM szabad fixen rákötni a bikára vagy bitingra! A vízszint változásával (emelkedés vagy süllyedés) a köteleket folyamatosan utána kell engedni vagy húzni.
• Veszélyes anyag: Veszélyes anyagot szállító hajóktól minimum 10 méter távolságot kell tartani a zsilipben is.

5. Hídáthaladás (HSZ 6.26)

A hidak alatti áthaladást gyakran táblák vagy fényjelzések irányítják, hogy megelőzzék a baleseteket.

• Vörös fény: Az áthaladás szigorúan tilos.
• Sárga rombusz: Nappali jelzés, amely az ajánlott hídnyílást jelöli a hajók számára (általában egy vagy két sárga rombusz alakú tábla).

A hídnyílásoknál mindig be kell tartani a forgalomirányító jelzéseket, és fokozott figyelemmel kell lenni a szembejövő forgalomra, hiszen a híd alatt a meder beszűkül.

6. Hangjelzések Rendszere

A hajók közti kommunikáció fontos eszköze a hangjelzés. Egy rövid hangjelzés kb. 1 másodperc, egy hosszú hangjelzés kb. 4 másodperc hosszúságú. A legfontosabb jelzések a következők:

7. Belvízi Hajózási Jelek és Jelzések

A hajóút kitűzése (bójázása) a biztonságos navigációt szolgálja. A belvízi rendszer egyszerű és logikus szín- és formakódokat használ:

• Jobb oldal: A folyásirány szerinti jobb oldalt nappal vörös henger bóják, éjszaka pedig vörös villanó fény jelzi.
• Bal oldal: A folyásirány szerinti bal oldalt nappal zöld kúp bóják, éjszaka pedig zöld villanó fény jelöli.

Fontos tudni, hogy a hajózási jelzőtáblák a partokon vagy hidakon négy nagy kategóriába sorolhatók: tiltó (általában vörös szegéllyel), korlátozó, kötelező és figyelmeztető jelzések. Ezek utasításainak betartása szigorúan kötelező.

Sebességkorlátozások

A vizeken a sebességhatárok területenként eltérőek lehetnek, melyeket a táblák vagy helyi rendeletek határoznak meg. A hajó sebességét mindig a látási viszonyokhoz, a forgalomhoz és a meder adottságaihoz kell igazítani. A pontos sebességkorlátozásokért és helyi szabályokért érdemes a vizsgakozpont.hu oldalt, illetve az adott vízterület helyi szabályozását ellenőrizni.