Az Alapvető Hajós Csomók és Gyakorlati Használatuk
1. Nyolcascsomó (kötélvég nyolcas) - Figure-8
Mikor használjuk? Kötélvéget biztosít, hogy ne csússzon ki a csigasorból, vezetőszemekből vagy a kezünkből (pl. fock-shot végén).
A Nyolcascsomó az egyik legalapvetőbb "ütközőcsomó" vagy zárócsomó. Megkötése egyszerű: a kötélbe egy hurkot vetünk, a végét megkerüljük az álló kötéllel, majd átbújtatjuk a hurkon, így a kötél egy nyolcas alakot formáz.
Előnye az egyszerű kötéshibákkal (pl. szimpla csomó) szemben, hogy még nagy terhelés után is – például erős szélben a vitorla által megfeszítve – viszonylag könnyen megoldható. Minden vitorlás és motoros hajón elengedhetetlen az ismerete.
2. Reffcsomó / Takácscsomó - Reef knot
Mikor használjuk? Két egyforma vastagságú kötelet köt össze (pl. reffzsinórok a vitorla kicsinyítésekor).
A Reffcsomó, vagy más néven Takácscsomó két azonos vastagságú, azonos anyagú kötél összekötésére szolgál. Nevét onnan kapta, hogy hagyományosan a vitorla felületének csökkentésekor (a reffeléskor) használták a reffkötelek megkötésére a baumhoz (vitorla rúd). Helyes megkötésekor a két kötélvég szimmetrikusan, párhuzamosan fut vissza az álló kötelek mellett.
Rendkívül fontos tudni, hogy a reffcsomó nem alkalmas életmentő vagy kritikus teherbírású összekötésekre, mert ha a két kötél vastagsága eltérő, a csomó könnyen megcsúszhat és kioldódhat. Erre a célra más csomókat alkalmaznak, de az azonos vastagságú kötelek gyors, átmeneti toldására a takácscsomó a legelterjedtebb választás.
3. Palstek / Gassza - Bowline
Mikor használjuk? Fő kikötőkötél hurok kialakítására (pl. cölöpre dobva) — nem szorul meg terhelés alatt sem, így mindig oldható marad.
A Palstek (magyarosítva gyakran használt kifejezés) vagy más néven Gassza a "csomók királya". Ez egy fix, nem szoruló hurok, amely terhelés alatt soha nem csúszik meg, ugyanakkor a teher levétele után mindig könnyedén kioldható, függetlenül attól, hogy mekkora erő hatott rá előzőleg.
Gyakorlati alkalmazása rendkívül sokrétű: kikötéskor cölöpre dobva, vitorlák felhúzókötelének (fallok) a vitorlához rögzítésére, vagy akár mentőöv kötélhez rögzítésére. A megkötés klasszikus tanmeséje: "A nyúl kijön a lyukból (hurok a kötélen), megkerüli a fát (az álló kötelet), majd visszabújik a lyukba."
4. Bikára kikötés / Bika nyolcas - Cleat hitch
Mikor használjuk? Kikötőbikán rögzíti a hajó kötelet. Ez a leggyakoribb kikötési csomó mind a mólón, mind a fedélzeten lévő bikákon.
A Bikára kikötés vagy Bika nyolcas talán a leggyakrabban használt rögzítési mód a kikötőkben. A kikötőbikák (fém vagy műanyag "T" alakú veretek a hajón vagy a mólón) köré tekert kötél speciális rögzítését jelenti. Célja, hogy a hajót biztonságosan, stabilan a kikötőben tartsa, de vészhelyzet esetén azonnal bontható legyen.
A helyes művelet: egy teljes kört teszünk a bika alapja körül (tehermentesítés), majd nyolcas alakzatban keresztezzük a kötéllel a bika szarvait. Az utolsó hurkot "záróhurokként" megcsavarva húzzuk rá a szarvra, úgy, hogy a kötél vége az alatta futó szállal párhuzamosan szoruljon meg. A túlkötött, "makramézott" bika balesetveszélyes, mert vészhelyzetben nem oldható ki gyorsan!
5. Szorító nyolcas - Constrictor / Double figure-8
Mikor használjuk? Extra biztonsággal rögzít a bikán (vagy más hengeres tárgyon), nehezebben oldódik ki, így tartós rögzítésre kiváló.
A Szorító nyolcas egy rendkívül erős, szorító jellegű csomó. Használata akkor javasolt, ha egy hengeres tárgyra (pl. rudazat, korlát, cső) szeretnénk valamit tartósan és rendkívül stabilan rögzíteni. Jellemzője, hogy meghúzás után magára szorul, és szinte lehetetlen kézzel kioldani, ha egyszer nagy terhelést kapott (gyakran le kell vágni).
Hasznos lehet például ideiglenes javításoknál, vagy zsákok, csomagok szájának végleges lezárására. A vizsgán a pontos megkötése bizonyítja, hogy a vizsgázó érti a kötél fizikai viselkedését.
6. Lobogócsomó - Flag knot
Mikor használjuk? Zászlók felerősítése a zászlókötélre, illetve két eltérő vastagságú kötél biztonságos összekötésére.
A Lobogócsomó egy nagyon speciális, de annál hasznosabb csomó, amely két eltérő vastagságú kötél biztonságos összekötésére szolgál. (Emlékezzünk: a reffcsomót csak azonos vastagságúaknál használjuk!) Nevét onnan kapta, hogy hagyományosan a hajó lobogóinak (zászlóinak) felhúzására használták a vékony felhúzókötél és a zászló vastagabb rögzítőkötele között.
A vastagabb kötélből egy hurkot képzünk, a vékonyabb kötelet alulról átfűzzük rajta, megkerüljük a vastag kötél mindkét szárát, majd a vékony kötél saját maga alatt bújva visszaszorul. Egyszerű, gyors, és ami a legfontosabb: eltérő átmérő esetén sem csúszik meg.